A kormányfő a rádióinterjúban - a piac által jelzett kockázatokat firtató kérdésre válaszolva - a legkevésbé kockázatos döntésnek nevezte Matolcsy György jegybankelnökké jelölését.

Simor András távozó elnök hatéves megbízatása szombaton jár le.

"A teljesítmény és a tények egyetlen ember felé mutatnak, ez pedig Matolcsy György" - mondta a miniszterelnök. Azokra a kérdésekre nem kívánt válaszolni, hogy a gazdaságösztönzés területén milyen jegybanki politikát vár el, mert szerinte a kormányfőknek ezekben az ügyekben nem szabad megszólalniuk, ellenkező esetben, "ha az ember csak egy fél mondatot is tesz, akkor másnap a bankvilág a torkának ugrik".

Londoni elemzői vélemények szerint nem valószínű, hogy Matolcsy György azonnal unortodox intézkedéseket tenne a Magyar Nemzeti Bank élén. Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza szerint Matolcsy György rövid távon "érzékeny lesz a piaci aggályokra", és nyilván nem akarja, hogy jegybankelnöki tevékenységének kezdetét "markáns piaci eladási hullám" kísérje.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a monetáris politika legfőbb eszközének számító alapkamat tovább csökkenhet 4,75 százalékig. Hozzátette azt is, hogy a 300 forintos árfolyamra ma másként tekint a piac, mint egy-két éve, azt kevésbé kockázatosnak tartja, de a 310 forint már veszélyes lehet.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője elmondta: a monetáris tanácsban immár kétharmados többségbe kerülnek a "galambok", azaz a kamat további csökkentése várható, a piac most decemberre 4,25 százalékot árazott be. Ezt az inflációs folyamatok is lehetővé teszik, hiszen már tavasszal elérhető a 3 százalékos cél. Ugyanakkor az elemző figyelmeztetett arra, hogy a kamatvágás miatt a 300 forint feletti árfolyam óriási veszélyekkel járhat egy olyan gazdaságban, ahol a devizahitelek a GDP 16 százalékát teszik ki.

Nem okozott meglepetést Matolcsy György jelölése - közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője is, aki arra számít, hogy aktívabb lesz az új elnökkel felálló Magyar Nemzeti Bank, de a klasszikus értelemben vett mennyiségi lazításra, amelyet a világ nagy jegybankjai követnek, Magyarországon nem kerül sor. Az viszont elképzelhető, hogy a bankszektor az MNB-től új feltételekkel közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jut, ami némileg fellendítheti a hitelezést - tette hozzá.